Ma erőt vettem magamon, és elmentem venni egy kondibérletet. Tudom jól magamról, hogy amikor egy kevésbé motivált időszakon megyek keresztük, akkor muszáj valamivel felpörgetnem magam. Így hát összeszedtem az edzős cuccaim és elmentem a Sugár Fitnessbe venni egy havi cardio bérletet, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy 30 napon keresztül minden nap egyszer mehetek és használhatom a fitness- és erősítőgépeket.
Mivel extra kedvezményes diákkal is 7990 Ft-omba került, nem fogok lazsálni, szépen minden nap - vagy ha nem is minden nap, de kétnaponta biztos - munka után bevetem magam a futógépek és az erősítőgépek közé. Így legalább tuti, hogy motivált leszek, hiszen pénzbe került, amit nem csak kidobni akarok az ablakon.
Amikor nekiálltam edzeni, azt hittem, hogy minden simán fog menni, de tévedtem. Bizony, egy hónapja nem mozdultam meg, és ezt meg is éreztem... Kereken 2,5 km-t tudtam lefutni kb. 18-20 perc alatt, a többi csak séta volt. Így a végén 30 perc alatt 3,8 km jött ki, amit nagyon rossz teljesítménynek könyvelek el. Már azt is, hogy csak 2,5 km ment rendes futással. Ezután felszálltam az elliptikus trénerre, ahol még kb 4,5 km-t mozogtam, majd úgy döntöttem, hogy befejezem, elsőre ennyi is elég...
Baromira fáradt és elcsigázott voltam edzés közben, de nagyon jól esett. Hazajöttem és tovább pörögtem. Takarítottam, mosogattam, főztem. És még mindig nem érzem azt, hogy fáradt lennék. Örülök, hogy megmozdultam, mert ha nem tettem volna, akkor látom a lelki szemeim előtt, hogy hogyan festnék most így blogírás közben. Unottan, monitor előtt gönyedve töltöttem volna a napomat, amivel semmivel sem lennék előrébb. Ugyanaz az önsanyargató érzés töltene el a lustaságom miatt. De most nem... tettem magamért, és ez jó érzés. Végre kicsit jobban érzem magam emiatt. :)
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése